2012. november 26., hétfő

2.Fejezet

          A.u..valami hideg és egyben forró sugallat horzsolta bal vállamat. 
Égetett. Mikor odakaptam,hogy megnézzem a ,,szív roham "kerülgetett , 5 ujj begy rajzolódott ki. HOZZÁM ÉRT ! Ő volt. 
Jelet adott,mert ez tuti nem gyerekek által elkövetett csín volt. Egy szerűen tudom érzem ez  Bálint volt.
 -Bálint te vagy az  ? -kérdeztem hátha beválik (a sok paranormális aktivity filmből kiindulva ) .De semmi . ez az magamba beszélek lehet ,hogy meg is őrültem .
    Egyszer csak egy papír hullott ölembe. Ami Bálint fényképe volt. De nem tudom hogyan mikor az gyurma radírral a falra volt téve. (a képen fekete ujjatlanba ,és sapkában van) .Belenéztem a fényképen látható unoka tesóm  szemébe valami sárga fény kezdett el világítani ,lélegzetem megállt nem tudtam,hogy most álmodok-e vagy nem .?! Pólóm ujjával  megdörzsöltem szemem,hátha csak képzelő erőm játszik velem. Újra a képre néztem ,ekkor beszippantott. !

Egy füves kertben ébredtem. Mikor felálltam és kinyitottam szemem ,mint régi filmekben fekete-fehérben láttam. Akkor vettem csak észre ,hogy rég ,,gyermek játszóteremen vagyok" a nagymamám telkén. Csak pár évvel ezelőtt mert még megvoltak a kerti bútorok a medence.... Lesétáltam a medencéhez ,egy pillanatra megtorpantam mikor hangokat hallottam jobb oldalamról. Nem hittem a szememnek. Ez nem lehetséges. Bálint ült ott fiatal emlékemmel ,( a gyerek ,,énemmel") az én vagyok  ?!És a Bálint még mikor halála előtti vidám életet éltük. 
  Rájöttem a múltban vagyok. Egy régi emléket idéz fel vagy akar megmutatni Bálint .. ő igen ő hozott el engem ide. Óda is mentem hozzájuk elkezdtem himbálni kezem üvöltözni ...de semmi csupán ártatlan levegő voltam számukra. Könnycseppjeim  pataka újra kitört és zuhatag képében lefolyt arcomon. Térdre rogytam kezeim közé vettem könnycseppes arcomat és ráborultam térdemre.
Pár perc múlva összeszedtem magam és feltápászkodtam.  Ekkor fiatal énem az a gyermek aki akkor még nem tudtam mi vár rá ebben az életben ,csak úgy kipattant Bálint öléből és felszaladt a kis lépcsőn fel a kis teraszra be a konyhába és meg utána. Furcsa volt látni magam kicsinek. Nagymamámat pillantottam meg aki kifelé jövet a konyhából felkapta a ,,kicsi Laurát" . Nagymamám megint a konyhában volt, az volt a szenvedélye ő volt a Vargák konyha tündére. Fura mosolyt fedeztem fel arcában ,itt még boldog volt az a mosoly volt arcán amit már nagyon rég láttam, úgy mosolygott akár ha virágzásnak indul a barack fa virága. Majd miként karjaiban tartotta a ,,kicsi Laurát" megkérdezte a kis nehezék karjában. -Megkaphatom Bálint várát ?
Könnyes arccal vissza sétálva Bálinthoz aki ott még csak  15 éves volt majd megszakadt szívem úgy megöleltem volna. gondoltam hozzászólok de mihaszna ..... így rádőltem arra az Almafára amiről még ma is szedjük le az almákat. egy ismerős hang szólt hozzám nem hittem el. Felkaptam a fejem és nagyot ugrottam.Bálint állt mögöttem mosolyogva. De az ő volt a szelleme vagy nem tudom de pont úgy nézett ki mint halála előtt 17 évesen ,ugyanabba a pulóverbe............. épp kezdett elállni könnyezésem de ahogy végig gondoltam ezeket szemem Patakocskája  árvízként tört ki.
 -Hallasz ? -kérdeztem mert nem hittem szememnek.
.Igen 4 -jött a lágy hang amit úgy szerettem.
Megrázta vállam amit éreztem is. 
-Én vagyok Loyra. Nem ismersz meg ? Látsz engem ? Láttam meglepődtél azon,hogy miért vagy itt ..és ,hogy miért nem hallanak. Hát elmondom neked köszönhetek mindent. Hogy hittél bennem , mivel erősen őszintén mutattad hitedet ,és szeretetedet jelet adtam . Te meg pozitívan fogadtad . Így sikerült kapcsolatot létesítened a halottakkal ,attól függ ,hogy látsz -e ,hogy hiszel-e bennem.-mondta.Lefagytam.Meglepődtem . Végre ...én tudtam csak nem hittem magamnak.
-Mikor rám gondolsz  tiszta szíveddel akkor megjelenek és veled leszek . Látni fogsz.
Fejezte be. Ekkor nyakába ugrottam és éreztem ,h át tudom ölelni. Pulóvere könnycseppes lett. 
-Visszamenjünk ?-kérdezte.-nem tudtam mire céloz de ekkor láttam meg egy arany színű fény kört. Mi előtt beléptem volna egy szót ejtettem ki Bálintnak címezve-szeretlek - mert tudtam,h ez csak egy álom és mire felkelek eltűnik. Beléptem a körbe ami magával vitt.